Pánikroham leküzdése

A pánikbetegség gyógyítása

Az adott tárgyban végzett kutatások és az ezek alapján készített kimutatások szárint pánikrohamot az élete során legalább egyszer minden tizedik ember átél. Az egyszeri vagy igen ritkán ismétlődő félelmi roham azonban még nem betegség. Magyarország lakosságának mintegy 2-4 százalékát érinti a tényleges pánikbetegség; nők esetében ez az arány magasabb.

Szakemberek véleménye megoszlik atekintetben, miért, mely okok miatt alakul ki a pánikbetegség. A megfelelő gyógymódról is eltérőek a vélekedések, abban azonban általában teljes az egyetértés, hogy a pánikbetegség jól gyógyítható. Főleg abban az esetben, ha betegek az első ismétlődő panaszok esetében, még a betegség súlyosbodása előtt, orvosi segítséget kérnek. A pánikbetegség legeredményesebben nem gyógyszeres kezeléssel, hanem megfelelően alkalmazott kognitív pszichoterápiával küzdhető le. A viselkedésterápia gyakorlatok otthonról is végezhetők.

• A pánikbetegség gyógyítása - lehetséges-e az öngyógyítás?

Ahogy említettük, érdemes különbséget tenni az egyszeri alkalommal vagy szórványosan jelentkező pánikrohamok és az állandósult pánikbetegség között. A pánikroham voltaképp szorongásos félelemmel járó rosszullét, amelynek egyik legfőbb ismérve, hogy látszólag megmagyarázhatatlanul, minden ok nélkül és váratlanul, hirtelen hevességgel tör rá a páciensre.

A pánikroham tünetei

A pánikroham eléggé változatos testi és pszichés tünetekkel járhat. A fizikai (tehát nem pszichés) tüneteket közül általában négynek a bekövetkezése esetén állítható fel diágnózisként a pánikroham. Felsoroljuk a fontosabbakat:

Mint említettük, a pánikroham diagnosztizálásához a felsorolt (testi) tünetek közül legalább négynek meg kell jelennie. A szorongás és a tünetek intenzitása nagyjából 10 perc alatt kulminál (eléri a maximumot), majd 20-30 perc alatt a roham fokozatosan, minden külső beavatkozás nélkül, azaz magától megszűnik.

A pánikroham mibenlététének tisztázása után nézzük, mikor beszélhetünk pánikbetegségről. Nos, a pontos határvonatal nehéz meghúzni, de akkor állíthatjuk fel ezt a diágzózist, ha a pánikrohamok gyakran és rendszeresen ismétlődnek, egy hónap alatt legalább négyszer (más források szerint már havi 2-3 pánikroham is betegségre vall) - de ehhez még az is a szükséges feltétel, hogy ezek a rohamok és a velük kapcsolatos megelőző szorongások, majd a tényleges bekövetkezések utólagos feldolgozások a beteg mindennapi életvitelében jelentős zavarokat okoznak. A rohamok tényén túl ugyanis a betegség ismérve az is, hogy ilyenkor már a rohammentes időszakban is jellemző az állandó aggodalom ("jaj, csak nehogy most rámtörjön") egy újabb roham megjelenésétől, a rohamok elmúlta után pedig lelki trauma utáni állapot alaku ki ("hát már megint megtörtén, ez rettenetes!").

Mi okozza a pánikbetegséget?

Bár a pánikbetegség genetikai hátterét nem tudták pontosan feltárni, öröklött tényezők szerepére utal, hogy a pánikbetegek első fokú rokonai között a betegség megjelenési valószínűsége az átlagosnak cirka négyszerese. Bár a pánikrohammak a lezajlása pontos fiziológia folyamatokra (pl. a szervezetben jelen levő hormonok számának, arányának, aktivitásának a megváltozása) vezethető vissza, magának a betegségnek a kialakulása nem köthető semmilyen szervi elvátozáshoz.

Pontosan tehát nem lehet tudni, mi okozza a betegséget, de feltételezhető, hogy az agy locus coeruleus nevű területének noradrenalin-felszabadulással járó kisülései okozzák a tüneteket. Valószínű, hogy fontos tényező a szerotonin-receptrorok érzékenységének csökkenése is.

A pánikroham típusai

A pánikroham a vezető tünetegyüttes alapján három típusú lehet:

• kardiális vagy mellkasi pánik (szívtáji szorítás, heves szívverés, mellkasi fájdalom, fulladás)
• hasi pánik (gyomorpanaszok, hasmenés, émelygés, hányinger)
• neurológiai pánik (fejfájás, szédülés, derealizációs élmények)

A pánikroham – főként a kardiális típus – a beteg és környezete számára gyakran igen ijesztő, rémületet keltő, leginkább nem önmagában, hanem azért, mert összetéveszthető a szívinfarktus jeleivel.

Kliniaki megfigyelések nagy száma alapján állítható, hogy az esetek döntő többségében a pánikbetegek szervileg teljesen egészségesek. Ugyanakkor a diagnózis felállítása előtt és főleg a kezelést megelőzőleg alapvetően fontos, hogy a páciens kardiológiai kivizsgáláson essen át, különösképp akkor, ha a családjában már előfordult szív-érrendszeri megbetegedés. Csak a szervi szívbaj, szívelégtelenség kizárása esetén tekinthető a heves szívdobogás a pánikbetegség tünetének.

A pánikbetegség kognitív jellege

A pánikbetegekre a normálistól eltérőnek látszó, sajátos gondolkodásmód jellemző. Legtöbbjük épp attól válik veszélyeztetettebbé, hogy hajlamosak saját testi állapotul vagy túlreagálni, drámaian, tragikusan kezelni, orvosi szlenggel: katasztrofizálni. Holott bizonyos tekintetben a pánikroham tünetei a mindennapi stresszes szituációkre adott válaszok, azaz felfokozott ritmusú életünk természetes velejárói. Ám amíg az egészséges ember a tüneteket az élethelyzetnek tudja be és ternészetesen kezeli (pl. vizsgadrukk, lámpaláz, döntéskényszer miatti felfokozott állapot), addig a pánikbeteg nem veszi figyelembe a kiváltó okokat. Mi több, a tünetek jelentkezésekor magukra a testi szimptómákra koncentrálva felnagyítja a jelentőségüket, ami még inkább erősíti a szorongást visszacsatolja a félelem jogosságát (pl. egyre jobban zihál, amitől egyre erősödik a légszomj és szédülés - fellép a hiperventilláció - , és ettől egyre jobban kétségbeesik.) Éppen ezért nem lehet elégszer ismételni annak fontosságát, hogy a betegek még a betegség súlyosbodása előtt szakmai segítséget kérjenek: a pánikbetegség megfelelő kezeléssel jól gyógyítható, leküzdhető a teljes tünetmentesség elérhető.

Ha a tünetek a már hétköznapi teendőkben is akadályoznak és jelentős szenvedést okoznak, gyógyszeres (szorongásoldók, nyugtatók) és/vagy pszichoterápiás beavatkozás is szükségessé válhat. Azonban a gyógyszeres kezelés általában kevéssé hatásos és függőséget okozhat, mind nagyobb dózisokra van szükség, de a panaszok nem maradnak el, sőt, szaporodnak. A kutatások szerint a pánikbetegség kezelésében a leghatékonyabb módszer a kognitív viselkedésterápia. Alkalmazásával az esetek 90 százalékában teljes gyógyulást lehet elérni, valamint hatása hosszú távú, azaz a terápiás kezelés befejezése után is fennmarad. A pszichoterápiás gyakorlatok során a beteg megtanulja felismerni és korrigálni a testi reakciói félreértelmezéséből és katasztrofizálásából származó negatív gondolatait, melyek a pánikrohamok megjelenéséért és fennmaradásáért felelősek. Ezzel párhuzamosan a reális helyzetértékelés kialakítására, az aktuális stresszhelyzet kezelésére és az elkerülő viselkedések leépítésére is sor kerül annak érdekében, hogy a páciens visszatérhessen korábbi megszokott életviteléhez. A kognitív viselkedésterápiát a szorongásos betegségek gyógyítására alkamazók meggyőződéssel állítják, hogy ezen a módon a pánikbetegség tünetei hatákonyan leküzdhetők, a beteg a terapeuta segítségével fokozatosan legyőzi szorongását annak teljes megszűnéséig. A gyógyítási eljárás akkor is eredményes, ha a beteg már nagyon régóta szenved vagy ha betegsége már krónikussá súlyosbodott. Nincs kezelhetetlen pánikbeteg. Ugyanakkor természetesen igancsak fontos, hogy a pánciens együttműködő legyen és elfogadja betegsége kognitív jellegét - a viselkedésterápia csak ez esetben lehet sikeres.

A pánikroham leküzdése

Kognitív pánikbetegség tüneteinek leküzdése

Kiindulási alapelv: a pánikbetegség leküzdhető Téma: Pánikbetegek kezelése terápiás viselkedési gyakorlatok segítségével, a pánikroham leküzdése gyógyszeres kezelés nélkül - a pánikzavar elhárítása

Mi a szorongásos állapot, miért lép fel ok nélkül a félelem, mi motiválja az indokolatlan rémület kialakulását, spontán és szorongó pánik, pánikhelyzet, heves és váratlan pánikroham, a kontroll elvesztésétől való félelem, halálfélelem, páni félelem, pánikroham leküzdése, hiperventilláció, széndioxid mennyiségébek növelése a vérben.

A didaktív jellegű tréningek, viselkedési gyakorlatok célja a szorongásos pánik leküzdése, a krónikus pánikbetegség kialakulásának a megelőzése.

Terápiás program a pánikbetegség leküzdésére

A gyógyulást célző tízhetes program elején a pszichoterapeuták feltárják azokat az okokat, amelyek a pánikrohamkat kiváltják, majd kidolgozzák azt a személyre szabott eljárásrendszert, amellyel a pánikroham leküzdése megvalósítható. A program során ezeket a módszereket begyakorló tréningek során sajátíthatják el a páciensek.