A pánikbetegség kezelése

A pánik biológiája

Tudnunk kell, hogy az agyban az ingerületet egyik neuronról a másikra speciális vegyületek jelenlétre biztosítja, ezek az úgynevezett neurotranszmitterek, vagyis voltaképp ezek a vegyületek szállítják az üzeneteket egyik idegsejttől a másikig. A pánik biológiai elméletánek a megalkotói - illetve egy csoportjuk - a noradrenalin nevű neurotranszmitter szerepet tanulmányozva klinikai kísérleteik során azt állapították meg, hogy a szóban forgó vegyület jelenlétét gazdagon mutató agyi terület ingerlése pánikot vált ki, így aztán ennek a vegyületnek a mennyisége és helyi aktivitásának változása hatással van a pánikroham megjelenésére, kialakulására és eszkalációjára. Kísérleteikben egy klonidin nevű vérnyomáscsökkentő szer enyhítette a tüneteket, így mindezekből joggal következtettek arra, hogy a pánik biológiai eredető jelenség, lefolyása fiziológia folyamat és farmakológia külső beavatkozással (gyógyszeres kezelés) befolyásolható.

A pánikbetegség genetikai eredete

Noha a betegség kialakulásának folyamatában feltételezik egy genetikai komponens meglétét (ha más nem, legalább az öröklött hajlam szintjén), de erre nézve nem találtak meggyőző klinikai igazolást a feltételezésre, így ma nem gondoljuk sem azt, hogy maga a pánikbetegség, sem azt, hogy az erre mutatott hajlam örökletes jellegű lenne. Tehát: a pánikbetegség nem örökölhető.

A pánikszindróma kognitív megközelítésének abból indul ki, hogy a pánikzavarokkal köszködő beteg félreértelmezi a saját (külső orvosi megítélés szerint ártalmatlan) ártalmatlan testi tüneteit, és úgy ítéli meg, pontosabban attól fél-retteg, hogy ezek egy közeledő testi katasztrófa (pl. szívroham) előjelei, ezért előbb csak szorongani kezd, majd ennek a kezdeti szorongásának a hatására tovább fokozódnak a fiziológiai tünetek, még hevesebben ver a szíve, méginkább gyötri a légszomj, szédülése már ajulásérzetet kelt - így mindezek kvázi beigazolják korábbi félelmét: lám, itt az infarktus, megfulladás, eszméletvesztés - sőt, a pánikérzés egyenesen a halálfélemig kulminálhat - ami azzal jár együtt, hogy az egyre fokozódó páni félelem a testi tünetek totális kiterjedését idézik elő. Szorongásos pánikrohamba azonban még senki nem halt bele és a félelemérzéstől nem kapott szívrohamot - ilyesmihez vagy tényleges. reálisan fenyegető életveszély szükséges, vagy az, hogy a pánikbeteg súlyos szervi elégtelenségekben szenvedjen.

A kognitív vagy szorongásos pánik tehát neurotikus, psziochés jellegű zavar. A kognitív pszichológia elkötelezett jívei szerint nem is betegség, hanem egy önkéntelenül elsajátított, megtanult viselkedészavar, a téves valóságérzékelés és az erre adott válasz tartós összekapcsolódása a pszichében. Ha pedig az effajta szoronság és az ebből kifejlődő pánikroham tanult viselkedés, akkor egy újabb tanulási folyamattal felülírható, megszüntethető. Ez a felülíró folyamat pszichoterápiás kezelés formájában történhet gyógyszeres beavatkozás nélkül. A terápiás tréningek éppen ezért oktató, begyakorló jellegűek. Szakmai berkekben a

kognitív viselkedésterápia

elnevezés vált közkeletűvé. Alkalmazói meggyőződéssel állítják, hogy ezen a módon a pánikbetegség tünetei hatákonyan leküzdhetők, a páciens a terapeuta segítségével fokozatosan legyőzi szorongását annak teljes megszűnéséig. Állításuk szerint ez a gyógyítási eljárás akkor is eredményes, ha a beteg már nagyon régóta szenved vagy ha betegsége már krónikussá súlyosbodott. Ezt a krónikussá vált, súlyos állapotot Agorafóbának nevezzük, amelyre másfajta tünetek jellemzőek, mint a pánikbetegségre.

• pszichoterápiai kezelés, rendelő Budapesten
• Pánikbetegségre: online kognitív viselkedésterápia gyakorlatok házilag